Miben más a védikus
asztrológia?
Ez a leggyakoribb kérdés, amit
asztrológus kollégák és kliensek is nekem szegeznek.
A védikus asztrológia (szanszkrit
nevén dzsottish) a Védák egyik ága, egy ősi bölcselet. Az alábbiakban a nyugati
asztrológiához képest meglevő legfontosabb eltéréseket mutatom be.
1. A leglátványosabb különbség az, hogy a két
asztrológiai rendszer eltérő állatövet
használ: az európai az úgy nevezett tropikus rendszert, az indiai a sziderikus
rendszert. Anélkül, hogy belemélyednénk
a csillagászati rejtelmekbe, úgy foglalható össze a különbség, hogy az európai (tropikus) rendszer
mint szoláris asztrológia a Nap mozgását követi, és elszakad a fizikai
csillagoktól, míg az indiai (sziderikus)
a valós csillagképekhez fixált. A két rendszer közti eltérés (az ajanamsa) ma
kb. 24 fok, ennyivel van jelenleg hátrébb a védikus képlet minden egyes eleme. Ennek az következménye, hogy az indiai
rendszerben az Aszcendens és a bolygók zöme más jegybe kerül a nyugati
horoszkóphoz képest. A csillagászati alapú különbség azt eredményezi, hogy
a két rendszerben az asztrológusok más megközelítést, más útvonalat fognak
használni, de értő kezekben hasonló következtetésekre kell jutniuk egy-egy
képlet vagy probléma elemzése során.
2. A másik nagy különbség, hogy az indiai rendszer
a nyugatitól eltérően nem Nap-, hanem Hold-alapú,
azaz lunáris asztrológia, amely a Holdat mint érzelmi múltat tekinti a
sors, a karma alapjának. Bár a Hold általában női elvet képvisel sokféle
mitológiában, a védikusban a Hold istensége férfi, 27 feleséggel. A teljesség
kedvéért elmondjuk, hogy a Nap is fontos szerepet kap a dzsottishban, ezáltal a
férfi-női, jang-jin elvek kiegyensúlyozottabban érvényesülnek benne.
3. A Hold kiemelt szerepe folytán az
indiai rendszerben nem egy, hanem 3
aszcendens szolgálja az elemzést: a
nyugati elvnek megfelelő főaszcendens (Lagna),
az érzelmi aszcendensnek számító Hold (Csandra
lagna), és az aszcendens jegyének ura (Lagnésa).
A több aszcendens lehetővé teszi, hogy bármilyen problémára több szempontból
közelítsünk rá, és sokkal árnyaltabb, biztosabb képet kapjunk.
4.
Az indiai rendszerben egy jegy=egy ház. (A nyugatiban a Vehlow féle egyenlő házas
rendszer hasonlít hozzá.) A bolygó aspektusok is a teljes jegyre, azaz teljes
házra szólnak. Itt kell megemlíteni azt is, hogy az indiaiban az egyes bolygók saját, egyedi aspektusmintájuk szerint hatnak, nem,
vagy nem csak a nyugatiban megszokott oppozíció, együttállás, trigon, kvadrát stb.
fényszögek szerint. Egy példa: míg a Szaturnusz a nyugatiban az imént említett
fényszögek révén hat az éppen ott álló bolygókra, az indiaiban az 1., 3., 7. és
10. házakat aspektálja. Az indiaiban tehát a Mérleg Szaturnusz a Mérleg bármelyik
fokán állva hat a teljes Mérlegben, a teljes 3. Nyilasban, a 7. Kosban, és a
10. Rákban.
5.
Az észak- és dél-indiai asztrológia is négyzet alakú, bár eltérő horoszkópábrát
használ, amelyet Indiában sokszor egy darab szalvétára vázoltak fel. Az
egyszerű megjelenítésnek ellentmond, hogy igen nagyszámú segédképlet (vargák), alapvetés (jógák), jellemzők (karakák, padák) stb.
segítik a minél pontosabb és sokszínűbb értelmezést. Hab a tortán, hogy az
indiaiban nagyon számon tartjuk azt is, az egyes bolygók milyen viszonyban
vannak egymással (bolygó barátságok,
ellenségek).
6.
Az indiai rendszer egyik legizgalmasabb része a dasarendszer, amely a születéskori Hold
helyzetéből kiindulva meghatározott bolygószekvencia szerint tagolja az
ember életét bolygó fő-, al- és egyéb periódusokra. A dasarendszer a védikus prognózis egyik fő
eszköze. Még hasonló sincs a nyugatiban.
7.
Számos jelentésbeli
és hangsúlybeli különbséget is meg
lehet említeni a két asztrológia házanalógiái között. Például míg a nyugatiban
az anya a X. házhoz kötődik, addig a dzsottishban a 4. ház jelentéséhez.
A legfontosabb különbségek tehát
ezek, de személyes tapasztalatom alapján ismételten megerősítem: jó kezekben,
felelős gondolkozással más úton bár, de hasonló következtetésekhez juthatunk
egy képlet elemzése során - bármelyik asztrológiát használjuk is.
Szeretettel
Vishakati
No comments:
Post a Comment